Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti csücskében, a Kraszna folyó partján, a román határ mellett található település.
Fábiánháza 9,5 km, Nagyecsed 12 km, Mérk 9 km, Vállaj 10 km távolságra található. Tiborszállás vasútállomás.vonattal elérhető a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonalon.
A falu nevét a gróf Károlyi család egyik tagjáról, Károlyi Tiborról kapta.
A három tanya a gróf Károlyiak birtokának a része volt. Tiborszállás az 1800-as évek végén keletkezett, amikor gróf Károlyi Tibor és családja erre a vidékre költözött. Tibor gróf leányát a lány unokatestvére, Károlyi Gyula vette el. Jelentős fejlődés az ő idejében következett be. A gróf, aki 1931. augusztus 31. és 1932. szeptember 21. között miniszterelnök is volt, itteni birtokán mintagazdaságot létesített: a Vadaskert, központjában a kastéllyal az erdő- és vadgazdálkodás területe volt, Halmos-tanyán és a hozzátartozó földeken földműveléssel és állattartással foglalkoztak. Tiborszálláson is a földművelés volt a fő foglalkozási ág.
A mai Tiborszállást három tanyai településből, a korábban Mérkhez tartozó Tiborszállásból, Vadaskertből és Halmos-tanyából szervezték önálló községgé 1955-ben.
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A település határában van az elpusztult Szentmárton falu helye. Neve 1217-ben tűnik fel, amikor a sárvári monostor idevaló jobbágya, Gende (Gende de v. Senmartin) egy evidéki cégényi embert vádol meg.
A falu a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közül való.
Sárvármonostora XII. századi alapítói kegyúri adományként egyházukhoz csatolták. 1217-ben már falunak nevezik.
Sorsa a monostorral közös, annak pusztulása után a falu is pusztulni kezd. 1427-ben még lakják, de három elhagyott kőegyház mutatja a lakosság nagyméretű csökkenését.
Maksai szerint a falu Mérk és Fábiánháza között feküdt, állítólag a láp nyelte el, s a Szentmárton erdőben, kis szigeten találták meg romjait. Ez a terület ma Tiborszálláshoz tartozik.
A falu nem rendelkezik történelmileg elismert nevezetességgel.
Forrás: Wikipédia